Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
Előzmény: Európai Idő, máj. 31.
2006. február 18.
A Beszterce-Naszód megyei helyzethez hasonlóan több száz olyan gyereket tartanak nyílván a Fehér megyei tanfelügyelőségen, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát és akiket egy távoli rokon, szomszéd vagy családi barát felügyeletére bíztak. A megye területén közel 250 ilyen család van. Vannak olyanok is, akik az országból való távozásukkor letagadták gyermekük létezését, és különböző intézeteknél vagy barátoknál helyzeték el őket A helyzet egyre súlyosabb, főleg a Nagy-Szamos-völgyében, ahol a lakosság nagy része külföldön vállalt munkát. Az iskolaigazgatók arról számoltak be, hogy a szülők és gyerekeik Spanyolországba és más országokba utaznak, munkát vállalva, majd „elfelejtenek” visszatérni. Többségük úgy távozik, hogy nem is jelentkezik ki az iskolából, hanem megpróbálja tovább folytatni tanulmányait abban az országban, ahol szülei dolgoznak. Nagyon sokszor azonban a diákok nem tudnak beilleszkedni a külföldi iskolákba és hazajönnek, de itt már nem folytathatják tanulmányaikat és így kimaradnak az iskolából. A diáklétszám drasztikus csökkenése miatt a tanfelügyelőség a jövő évtől megszüntetheti néhány iskola működését. Kusmán, Kisdebreken, Septéren és Mezőújlakon tervezik az iskolák bezárását. /”Árván” maradtak a pénzhajszában. Több mint négyszáz gyerek követte szüleit külföldre. A gyereklétszám csökkenése miatt számos iskolát bezárhatnak = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
